2024. április 16., kedd

neked már


az ég kicsi tócsa. átugrod könnyedén.
nem kell hallgas szóra. benned a csend zenél.
nézlek ahogy játszol. a felhők bárányok.
bár neked nem jászol, s nincsenek bálványok.
minden csillag ismer. imélben üzentem:
hosszú út porában ért véget küzdelmed.
fogadjanak úgy, mint királyt a serege.
akkor is, ha végül a vérből lett elege.
itt most semmi extra. még éppen béke van.
az isten nem pesztra, és nem is egy gentleman.
a gyeplőt nem fogja. a lovak meg döglenek.
lehet jobb odafent, 'hol fegyvert nem töltenek.

2024.04.16.
Bara


2023. augusztus 22., kedd

Egy telhetetlen legyecske, s testvére esete


Két legyecske repked keseregve
egy hegynek kellemes erdeje felett
leértékelt eledelt keresve,
mellyel fennen termetes gyerekeknek
feneketlen "bendejét" temethetné be.

Kedves testvérem! - kezdé éhesen rebegve
eme legyecske: - Nem lehetetlen lehelettelen
leszek egy csepp testnedvet keresve, s nem lelve, 
de Te mellettem repdesve nem kevesebb leszel, 
mert eszeddel s szerveddel eledelt felleled, 
elveszed, s velem nem felezed!

Ne tedd kedvesem! - felele emez - 
megmentelek, de legyen eszed!
Neked negyed, s nekem fele meg negyede!

Ezzel felkerekedve rengetegbe elrepdese, 
s egy tehénke kerek fenekére lelve 
szervecskéjét testébe rejte, vérét lefejtve elmélkede: 
Nesze neked! Kellett nekem fellelnem e nemes testfelet! 
E fenséges eledelt nem negyedelem, s felezem vele!
Lehet belegebedek, de megeszem!

Ezzel eme telhetetlen legyecske - terebélyes tehénke
kerekded testrésze testnedvével telve -
emberlelte telepre repdesett, s megtelepedett 
- vesztére - egy kedélytelen vén gebe 
nyeszlett feneke felett, mely helyen 
élete végleg megpecsételtetett.

Eme nem eszperente mese egyetlen veleje:
Lehet éhesen, lehet eledellel telve,
de Életed egyszer véget ér, s ezért kellemesebb 
lehet leheletedet telten elvesztened!

2009. augusztus 10., hétfő
Zsefy

2023. augusztus 18., péntek

szépkorban - 3.


az élet egy sípálya min félsz lesiklani
a célt nem jelzi fáklya de élethossziglanig
sejted nem végtelen s hol gyötrődsz hol legyintesz
eljátszod ha látják neked ugyan mindegy
de ahogyan várják a szomszédod haza
a szobák mind zárkák s a magány mint kasza
éles sebet ejt de te még eltitkolod
hogy szívedet kiette s még meg is gyilkolod
a maradék vágyat hogy legyél valaki 
ne csak kiszáradt fa mi elfogyhat tavaszig

2023.08.18.
Bara

Dokkon: 2023.09.13.

Bara Anna
szépkorban - 3.

szépkorban - 3.

az élet egy sípálya min
félsz lesiklani
a célt nem jelzi fáklya de
élethossziglanig sejted
nem végtelen s
hol gyötrődsz
hol legyintesz
eljátszod ha látják
neked ugyan mindegy
de ahogyan várják a
szomszédod haza a
szobák mind zárkák s
a magány mint kasza
éles sebet ejt de
még eltitkolod hogy
szívedet kiette s még
meg is gyilkolod a
maradék vágyat hogy
legyél valaki
ne csak kiszáradt fa mi
elfogyhat tavaszig





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2023-09-13 19:49:11
Utolsó módosítás ideje: 2023-09-13 19:49:11

Módosítva a "szomszédod" miatt:

szépkorban - 3 -

az élet egy sípálya min
félsz lesiklani
a célt nem jelzi fáklya de
élethossziglanig sejted
nem végtelen s
hol gyötrődsz
hol legyintesz
eljátszod ha látják
neked ugyan mindegy
de ahogyan várnak 
másokat haza a
szobák mind zárkák s
a magány mint kasza
éles sebet ejt de
még eltitkolod hogy
szívedet kiette s még
meg is gyilkolod a
maradék vágyat hogy
legyél valaki
ne csak kiszáradt fa mi
elfogyhat tavaszig

Dokkra: 2023.09.27-én...

2023. augusztus 11., péntek

kisiklott fények - átirat


esténként lehámozza magáról 
a fényt a szemérmes sötét
s a kocsmapulton hangtalan
poháralátét lesz a Nap
maszatos pecsétként
fut szét az alkonyat

a sarokban félkarú rabló csattog
miközben kereket old a remény
kezek matatnak üres zsebekben
a fejekbe a mit-tegyek beég

magukat gáncsoló lábak
botladoznak utat tévesztve
s az imbolygó árnyak
egy-egy korsó sör habjába
zuhannak öntudatlanul
lassan bealkonyul

horizont alá bukik a Nap
és a Hold füstös-piszkosan 
ringat hamis álmokat 
s míg máshol keres utat a fény
az időn átüt a penész


2012.02.01.-2023.07.22.-2023.08.11.
Zsefy Zsanett

amíg lehet

most vele
ha egyedül már nem
azt is ami már
teljesen más
utcák terek
fák virágok
házak
emlékek
vagy csak a helyük
érzések
öröme
hiányok
fájdalma
újra
felidézve
csak egy nap
megszűnne minden
mobil munka
gond se lenne
csak egy nap
ami még kellene

2023.08.11.
Bara
Nem érhető el leírás a fényképhez.




Nem érhető el leírás a fényképhez.

Nem érhető el leírás a fényképhez.


Lehet, hogy egy kép erről: természet, tó, felhő, horizont és félhomály



2023. július 22., szombat

kisiklott fények

esténként lehámozza magáról 
a fényt a szemérmes sötét
s a kocsmapulton hangtalan
poháralátét lesz a Nap

maszatos pecsétként
fut szét az alkonyat

a sarokban félkarú rabló csattog
miközben kereket old a remény
kezek matatnak üres zsebekben
a fejekbe a mit-tegyek beég

magukat gáncsoló lábak
botladoznak utat tévesztve
s az imbolygó árnyak
egy-egy korsó sör habjába
zuhannak öntudatlanul

lassan bealkonyul

horizont alá bukik a Nap
s a Hold füstös-piszkosan 
ringat 
hamis álmokat 

a hajnal is kiveti magából 
és ismét 
aszfalton ébred a részeg indulat
s míg az időn átüt a penész
nem jut el hozzá hogy nála
már nemcsak vendég a sötét'

2012.02.01.-2023.07.22.
Zsefy Zsanett

A "szemfényvesztés" átirata.

2023. július 16., vasárnap

a pad ami csak pad akart lenni


nem tudom hogy mi a bajod
csatázni én nem akarok
egy dolgom van segíteni
bármely hátsónak pihenni
lábakból a fáradtságot
elűzni s ha barátságok
születnek e kis helyen
pártállás vagy szív ügye 
mindenki magánügye

ne a színem döntse már el
szívedbe mi és mennyi fér 
'ki támasznak engem választ  
s kipihenten hazatér
ne így gyártson ürügyet rá
hogy' lehetnék csatatér

Bara
2023.07.14.


Egy FB posztra, ami eltűnt: egy pad átfestegetése szivárványszínre majd zöld fehére, majd barnára, majd ismét szivárványszínre, zöld-fehérre...stb.- végül a padot eltüntették...

2023. július 15., szombat

éjszakánként

vörös folyó a horizont felhővitorlákkal 
fénykardokkal a csillagok haborúsat játsznak
holdudvarból 'mi sem látszik jégkristályfátylától
lángcsóvát a tüzes lovak húznak égi tájon
ablakomba minden este kalauzcsillag bámul
úgy világít hogy fényébe az ember belekábul
vele talán a titokról lehullhat a zár is
hová tűnnek akiknek a másvilág a bázis
soká' hittem hogy felettünk angyalokként élnek
de rájöttem mind eltűntek egy fekete lékben 
nem is nézem már esténként a csillagos hölgyet
ott vannak mind ahol az ég csókolja a földet.

**********

éjszakánként

vörös folyó a horizont 
felhővitorlákkal 

fénykardokkal a 
csillagok haborúsat 
játsznak

holdudvarból nem látszanak
jégkristályfátylától

lángcsóvát a 
tüzes lovak 
húznak égi tájon

ablakomba minden este 
kalauzcsillag bámul

úgy világít hogy 
fényébe az ember 
belekábul

vele talán a titokról 
lehullhat a zár is

hová tűnnek 
akiknek a 
másvilág a bázis

soká' hittem hogy 
felettünk angyalokként 
élnek

de rájöttem mind eltűntek 
egy fekete lékben 

nem is nézem már 
esténként a 
csillagos hölgyet

ott vannak mind ahol az ég 
csókolja a földet


2023.07.15.
Bara Anna

2023. június 30., péntek

A Csomolungma foglyai

(Suhajda Szilárd emlékére)

fáradt szempár eget pásztáz
emlékekből gyűlnek árnyak
nap melege alíg érint
a némaság szektorában
fagyott könnytől jeges utak
sóhajokból vihar támad
messze hangzik mégse hallják
köröttük nyár télkabátban
útjelzők a csontok halma
a hegygerinc csigolyái
reményszikrák melengetik
míg az idő rombol vágyat
lángra kaphat az egyiknél
a másikat már ne várjad
a mennyország csúcsán őrzi 
az Óriás legendákban

2023.06.30.
Bara