élet-kék-remix3

lassan szálló pihepárt követ tekintetünk.
a lombölelésből kirebbent két madár.
azóta asztal-csendben fogynak a napok,
s az otthon-meleg radiátorán egy-két fokot
lejjebb csavar a kezünk. zizegő vánkoson
sebeket ápolunk.
álmodunk.
fekete-fehérbe villan az utca. egy visszatérő
képbe tolakszik a magány rémülete. ellene
halhatatlanná imádkozzuk a szeretni-készt,
s ha tenger ölén éled a vég, szivárványszemű
szirénként várunk medúzacsókokra, hogy
minket is áttetsző testébe fogadjon a mély.
de ébredünk.

levendulakék illúziót túr szét az idő.

2011.10.19.-2016.03.21.-2018.05.01..

Zsefy Zsanett

*

A Medúza című versem átirata...